a Miss Spinner 2017 rendezvény fővédnökével.

Óriási megtiszteltetés és büszkeség számunkra, hogy a Miss Spinner 2017 – Kerekesszékes Szépségkirálynő választás fővédnöke Csomai Kamilla – a MAVIR ZRt. vezérigazgatója.

Amikor Kazány Tibor felkérte erre a számunkra nagy jelentőséggel bíró pozícióra, lelkesen vállalta azt. Hogy miért fontos számára a kerekesszékesek ügye?  Hogyan találkozik az elfogadással a mindennapokban? Kötetlenül beszélgettünk minderről.

 

  • Miért tartotta fontosnak, hogy csatlakozzon ehhez az egyedülálló kezdeményezéshez?

A fogyatékossággal élők segítése, a figyelem, törődés és gondoskodás nem csak az érintettek és hozzátartozóik ügye, hanem mindannyiunké kellene, hogy legyen.  Meg kell adnunk számukra az esélyegyenlőség lehetőségét az élet minden területén kortól, nemtől, társadalmi státusztól  függetlenül.  Nagy szavak ezek, amiket már oly sokan, sokszor és sok helyen elmondtak.  Azt gondolom, az emberek véleménye, hozzáállása a fogyatékkal élőkkel kapcsolatban már sokat változott, a valódi áttörés azonban még várat magára. Az akadálymentesítést nem csak fizikailag, hanem a fejünkben, lelkünkben is el kell kezdeni. Ezért is tartok nagyon fontosnak minden olyan kezdeményezést, ami felhívja a figyelmet a fogyatékkal élők helyzetére.

  • Mit gondol a Miss Spinner International 2017 szépségversenyről?

A fogyatékkal  élők, köztük a kerekesszékesek számára is nagyon fontos, hogy a szűkebb vagy tágabb társadalmi környezetük hogyan viszonyul hozzájuk. Egy hölgy számára elérhető maximális külső szépség – együtt a belső harmóniával -, a megjelenés egy olyan hozzáadott értéke, ami valamennyiünknek jár. Egy ilyen szépségverseny pedig lehetőséget teremt arra, hogy túllépve a hétköznapok küzdelmein kicsit ők is „csak” nők, szép nők lehessenek.  

  • Mi a véleménye arról, hogy a 2017-es év központi témája: az önbizalom fejlesztés és a pozitív életszemlélet, valamint a társadalom „befogadóképességének” pozitív irányba terelése?

Ha nem vagyunk tisztában saját értékeinkkel, akkor nem tudunk pozitívan viszonyulni másokhoz sem, hiszen ha magunkat nem látjuk pozitívan, akkor nagyon nehéz egyenértékű félként részt vennünk egy kapcsolatban, egy együttműködésben vagy egy csapat munkában – hiszen folyamatosan azt kutatjuk, elég-e az, amit tudunk, nincs bátorságunk saját álláspontunk kialakításához, képviseletéhez, hiszen nem értékeljük magunkat helyesen.

Természetesen ez nem a folyamatos fejlődés elvetését jelenti, csak azt, hogy kell egy szintű valós önbizalom, hogy értéket teremtsünk és egy vitában tudjuk képviselni saját álláspontunkat, esetleg azt is belássuk,  hogy nem volt igazunk, mindezt úgy, hogy tanulunk belőle.

  • Mi az, amit szeretne képviselni a verseny támogatásával? Miért tartja fontosnak a rendezvény üzenete melletti kiállást?

A fogyatékosság számomra a szokásostól való eltérést jelenti.  A szokásostól való eltérés a tehetség is, kiemelkedés, eltérő látásmód valamiben, ahogyan egy magasabb szintű képesség, attitűd. Ezen túl mindenkinek vannak kisebb-nagyobb hibái, amellyel együtt kell élnie, bár ezek az „úgynevezett” hibák legtöbbször csak nézőpont kérdései: lehet, hogy valaki szerethetőnek talál egy tulajdonságot, míg valakinek nehézséget okoz.

És már el is érkeztünk a saját előítéleteinkhez: az emberek többségében különböző sztereotípiák élnek a fogyatékosokkal szemben, amelyen ideje lenne változtatnunk. Egy kerekesszékben élő számára a helyhez kötöttség csupán egy „adottság”, emellett pont olyan igényei, vágyai vannak, mint bármelyikünknek.

  • Mi a véleménye a fogyatékkal élők munkahelyi integrációjáról?

Én azt vallom, hogy egy adott munkát jól kell elvégezni, teljesen mindegy, hogy azt ki csinálja. Lényeg a minőség. Bízom abban, hogy az ilyen események – azon túl, hogy felhívják a társadalom figyelmét – segítik is a fogyatékkal élő munkavállalókat abban, hogy bátorságot ad számukra ahhoz, jelentkezzenek egy adott pozíció meghirdetésekor.  Azt gondolom azonban, hogy ez nem csak társadalmilag hosszú folyamat, hanem fizikailag is, hiszen a körülményeket is alkalmassá kell tenni a fogyatékkal élő emberek integrációjára. A MAVIR-nál már megtettük az első lépéseket: valamennyi beléptetési pontunkat akadálymentesítettük. Arra biztatok ezért minden fogyatékkal élőt, hogy bátran mutassák meg azt, hogy ők is képesek felvenni szaktudásban a versenyt.

Ehhez viszont hinni kell magukban, sokszor –talán többször – ki kell próbálják magukat, visszajelzéseket kell folyamatosan gyűjteni ahhoz, hogy folyamatosan fejlődhessenek. És a legfontosabb, hogy ez nem más tanács, mint amit az egészséges embereknek is ajánlanék, mert ez az útja mindannyiónknak a fejlődéshez. 

  • Személyes kapcsolata van-e mozgáskorlátozottakkal, vagy más fogyatékkal élővel?

Természetesen a MAVIR-nál is dolgoznak fogyatékkal élők. Külön kiemelném Szőnyi Oxána kolléganőmet, aki siketként a környezetvédelmi és engedélyezési osztály munkatársaként abszolút teljes értékű, felelősségteljes munkakört lát el. Örömmel és büszkeséggel tölt el, hogy Oxána 2012-ben, a siketek szépségkirálynő választásán első helyezést ért el, amely eredmény a nemzetközi szépségversenyre is részvételi lehetőséget biztosított számára.

  • Ön szerint a szépségverseny lányai, hogyan motiválják sorstársaikat és ép női társaikat?

Mindenki az egyéni életútjával, saját megküzdött tapasztalataival, hozzáállásával, kitartásával, az áradó derűjükkel, szépségükkel, bizonytalanságukkal, azaz saját emberségével tud motiválni másokat amivel azt üzenik, hogy valamennyi hölgy szerethető, fontos és  értékes..

  • Milyen jó tanácsot, pozitív üzenetet küldene a induló lányainknak bíztatásul?

 Szívesen idézem Coco Chanelt és azt gondolom, hogy itt és most még jobban helye van a gondolatainak:  „Minden a mi kezünkben van, ezért soha nem szabad feladni!” Amit most úgy fordítanék le, hogy mindenki fogadja el önmagát olyannak, amilyen útravalót kapott az élettől és ebből próbáljuk meg kihozni a maximumot!